Aszalt gyümölcsök

Egyre gyakrabban hallunk a médiából az egészséges táplálkozás fontosságáról, a tartósítószerek káros hatásairól, felhalmozódásuk veszélyeiről.

Tarpán évszázadok óta léteznek a Tisza mentén elterülő úgynevezett "dzsungelgyümölcsösök".

Ezekből a különleges gyümölcsösökből származó gyümölcsöket dolgozzák fel hozzáadott anyagok és tartósítószer nélkül.

Aszalóház:
Vályogtéglákból épült épület, az épület közepén oldalsó ajtóval "tűztér" ahonnan az épületet fával fűtik. Fontos hogy a tüzelés terét jól le kell tapasztani, nem juthat be füst az aszalótérbe, mivel megfüstölné a gyümölcsöt.

Az aszalni kívánt gyümölcsöket gondosan megmossák és tisztítják, megfelelő méretűre aprítják. Az előkészített gyümölcsöket "kasra" helyezik. A "kas" egy vesszőből font tálca, aminek végei kiemelkednek, hogy a gyümölcs ne eshessen le róla az árumozgatás során.

A házat felfűtik, a kasokat beleteszik. Hosszú folyamat két-három napot is igénybe vehet. Közben a "kasokat" forgatják, cserélgetik, a már megaszalódott gyümölcsöket leszedik.

Az elkészült aszaltakat szőtt zsákba teszik, hogy jól levegőzzön, két-három hét után kiegyenlítődik a víztartalma, ekkor készül el...

Aszalványok:
Az aszalványok errefelé főleg szilvából, almából, meggyből és barackból készülnek.

Az aszalt gyümölcsöket ma már sokrétűen használják a mindennapokban. Egyrészt önmagában, mint nassolni való, vagy különböző italok társa, máskor főznek vele, de használják úgy is, hogy pl. dióval feldolgozva újabb ínyencség jön létre. Ennek a tájnak az egyik ilyen jellegzetessége a diós szilva.

Diós szilva:
Nevezik római szilvának is. Az itt termő dióból és szilvából készül. Nagy szemű szilvafajtát, főként Muskotályos Besztercei szilvát még nyers állapotban kimagozunk és a mag helyére negyed dióbelet teszünk. Együtt aszaljuk, így az aszalás során összeérnek az ízek és a dió kicsit megpörkölődik.. Különleges csemege a késő őszi hónapokban. Sajnos csak szezonális, a dió januárra megavasodik.